Érdekes fizika

Friss topikok

Ködgép

2013.03.14. 15:53 Bakos Bánk Tamás

Ködképződés szemléltetése

Hozzávalók

  • átlátszó befőttes üveg
  • jól záródó tető az üvegre, melybe egy csődarab van illesztve
  • gyufa
  • erős tüdő vagy egy szívó pumpa

Az elkészített eszköz

IMG_0173.JPG

A kísérelt leírás

Öntsünk egy kevés vizet az üvegbe, zárjuk rá a tetejét és egy kicsit rázzuk fel benne a vizet, hogy a faláról is párologhasson a víz. Dobjunk égő gyufát az üvegbe, várjuk meg amíg a füst eltűnik. Hirtelen szívjuk ki a levegőt az üvegből. Azt tapasztalhatjuk, hogy az üvegben sűrű fehér köd keletkezik.

Magyarázat

Az elpárolgó vízrészecskék elkeverednek a levegőben, a levegő relatív páratartalma közel maximális lesz. (Több vízgőzt a levegő az adott hőmérsékleten már nem tud tartalmazni, azaz telítetté válik.) A levegő kiszívásával csökkentjük az üvegben lévő nyomást, ez a nyomáscsökkenés lehűti a levegőt. A hőmérséklet csökkenésével csökken a levegő vízgőz megtartó képessége, a víz részecskék kicsapódnak a levegőben láthatatlanul lebegő füst részecskékre, ezt látjuk ködnek.

A ködképződést nagymértékben segíti, ha a levegő sok lecsapódási magvat (koszt) tartalmaz, ez az oka, hogy szennyezett légkörű településeken sokkal gyakoribb és erősebb a ködképződés.

Egy köbméter levegő 23 C-on 20,6 gramm, 40 Celsiuson 50 gramm, azaz fél deci vizet képes maximálisan tárolni.

videó

Szólj hozzá!

Címkék: köd pumpa vákuum

Pörgő daru

2013.03.10. 14:24 Bakos Bánk Tamás

Centrifugális erő szemléltetés

Hozzávalók

  • rövid cső
  • madzag vagy drót
  • 2 db súly                          

huki_1.jpg

Az elkészített eszköz

A kísérlet leírása

Kezdjük el vízszintes síkban, a csőnél fogva pörgetni a kisebb súlyt. Azt tapasztaljuk, hogy a kisebb súly a pörgetés sebességétől függően képes felemelni a nála jelentősen nehezebb ellensúlyt. Megfelelő forgási sebességet tartva, a nagyobb súly nyugalomban marad.

Magyarázat

Foglalkozzunk azzal a helyzettel, amikor az alsó súly nyugalomban marad. Ehhez a felső súlyt egy adott állandó sebességgel kell pörgetni.

Az alsó súly nyugalomban van, tehát a rá ható erők eredője 0. A súlyra ható gravitációs erőt ellensúlyozza a pörgetett test mozgásából adódó centrifugális erő. De miből adódik a centrifugális erő, hiszen a pörgetett test sebessége egyenletes? (F=m*a, ahol „a” nullának tűnik, tehát F-nek is nullának kéne lennie) A dolog nyitja a sebesség irányában keresendő. A test sebességének nagysága ugyan állandó, de iránya folyamatosan változik, mindig érintő irányú. A sebesség irányának folyamatos változásából következik, hogy a testnek gyorsulása van, e gyorsulásból ered a centrifugális erő, Newton második törvénye alapján.

humny.png

 

A centrifugális gyorsulás képletét a sebességváltozást ábrázoló vektorok alapján geometria módszerekkel kapjuk meg:ac=v*v/r

A rendszerünkben fellépő erőket az alábbi képlet írja le, ha az alsó test nyugalomban van.

                                                                    g=fc

                                                                m1*g=m2*v*v/r

A képlet alapján láthatjuk, hogy egy körpályán egyenletesen mozgó testre ható centrifugális erő négyzetes arányos a test kerületi sebességével illetve fordítottan arányos a körpálya sugarával. Magyarul: kétszer akkora sebességnél négyszer nagyobb erő repít ki a kanyarból illetve fele akkora íven kanyarodva kétszeres centrifugális erő hat a testre.

A centrifugális erő tartja földkörüli pályán a műholdakat. Pont akkora sebességgel és távolságra állítják őket pályára, hogy a centrifugális erő és a Föld vonzása kiegyenlítsék egymást.

Az autóversenyzők igyekeznek úgy venni a kanyarokat, hogy az íveik sugara minél nagyobb legyen, így azonos tapadási erő mellett magasabb sebességgel mehetnek.

 videó

Szólj hozzá!

Címkék: súly centrifuga

Áramlás II.

2013.03.10. 13:50 Bakos Bánk Tamás

Repülőszárny modellezése

Hozzávalók

  • sörös doboz (ebből lesz a szárny felületet)
  • kis fadarabok, csavarok (a kis fadarabokra dolgozzuk rá a sörös doboz palástját)
  • kis kocsi, amire a szárny felszerelhető (mi Lego-t használunk)
  • erős hajszárító, vagy porszívó, amivel fújni is lehet

Az elkészített eszköz

IMG_0147.JPG

A kísérlet leírása

Az elkészített szárnyat úgy rögzítsük a kocsira, hogy a szárny síkja merőleges legyen a kocsi hosszanti tengelyére. Fújjuk meg a hajszárítóval a szárnyat, a fújás iránya legyen párhuzamos a szárny síkjával. (Ne hátulról fújjuk a szárnyat!) Ha sikerült elég könnyűre építeni a szerkezet és elég erős a légáramlás, akkor a kocsi elindul.

Magyarázat

A jelenség az előző kísérletben leírt Bernoulli törvénnyel magyarázható. A szárny kiképzése olyan, hogy az a körülötte áramló levegőt az egyik (domború) oldalán felgyorsítja a homorú oldalhoz képest, tehát a gáz áramlási sebessége eltér a két oldalon. (A domború oldalon haladó gázrészecskéknek nagyobb utat kell megtenniük azonos idő alatt, mint a másik oldalon haladóknak) Az eltérő sebességgel áramló gázok miatt különböző nyomás alakul ki a szárny két oldalán, ez a nyomáskülönbség indítja el a kocsit. A domború oldalon lesz kisebb a nyomás, mivel ott nagyobb az áramlás sebessége.

Ettől repül a repülő? NEM! Ez is segíti, de a repülő szárnyak síkja nem párhuzamos a repülő mozgásából adódó légáramlással, hanem azzal valamilyen szöget zár be. A hajlásszögnek köszönhetően a szárny alatt áramló levegőrészecskék nekicsapódnak a szárny aljának így azt felfele tolják. A szárny felett pedig vákuum keletkezik, ahogy a szárny „eltolja” a levegőt, ami szívó hatást fejt ki.

videó

Szólj hozzá!

Címkék: kocsi szél

Áramlás I.

2013.03.10. 11:32 Bakos Bánk Tamás

Áramló gáz nyomásának szemléltetése.

Hozzávalók

  • egy darab cső
  • két korong, melyből az egyiken a csővel azonos méretű lyuk van
  • vékony rudacskák

Az elkészített eszköz

IMG_0176.JPG

A kísérlet leírása

Fújjunk erősen a csőbe. A befújt levegő   a csövön át a két korong közötti térbe jut, majd onnan kiáramlik. Az alsó korong meglepő módon felfelé, a cső irányába mozdul el és ott is marad, amíg fújjuk be a levegőt.

Magyarázat

A jelenség a Bernoulli törvénnyel magyarázható, mely kimondja, hogy a különböző keresztmetszetekben áramló gázok energiája állandó, melyet az alábbi egyenlet ír le:

                                                             h*g*r+p+r*v*v/2=állandó

Ahol:

  • h: magasság
  • g: nehézségi gyorsulás
  • r: sűrűség
  • p: nyomás

 h*g*r: a közeg helyzeti energiáját adja, a mi esetünkben ezt állandónak tekinthetjük.

Amíg nem fújunk a csőbe (v=0), addig az alsó korongra mind alulról mind felülről p nyomás hat (normál légköri nyomás). A csőbe fújva a levegő áramlani kezd, a két korong közötti levegő sebessége a fújásunk sebességétől függ, de 0-nál biztosan nagyobb lesz, tehát r*v*v/s is valamilyen 0-nál nagyobb szám lesz, ami csak v-től függ, hiszen a levegő sűrűsége állandó. Tehát a gáz energiája a Bernoulli egyenlet alapján csak úgy maradhat állandó ha p nyomás csökken, azaz az alsó korong aljára továbbra is a p légköri nyomás hat, míg tetejére egy ennél kisebb nyomás. Ez a nyomáskülönbség okozza az alsó korong elmozdulását.

Érdemes megjegyezni egy másik, szintén áramló közegekre vonatkozó fontos összefüggést is: a folytonosság (kontinuitás) törvényét. Míg a Bernoulli törvény az energián, mint megmaradó mennyiségen alapult, a folytonosság törvénye a tömegmegmaradásra vezethető vissza.

Kontinuitási egyenlet állandó nyomáson:A=állandó

Ahol:

  • p: nyomás
  • v: az áramló közeg sebessége
  • A: az áramló közeg keresztmetszete

A fentiek megfogalmazva: az áramlás sebessége fordítottan arányos az áramló közeg keresztmetszetével. Tehát, ha az áramlás keresztmetszete csökken, akkor az áramlás sebessége nő és fordítva.

Ezzel az összefüggéssel magyarázható, hogy miért vékonyodik el a csapból folyó víz. A vizet a nehézségi erő folyamatosan gyorsítja, így nő a sebessége, így a kontinuitási egyenlet alapján a keresztmetszetének csökkennie kell.

videó

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: Áramlás Bernoulli Nyomás

Szögre szög

2013.02.26. 19:37 Bakos Bánk Tamás

Hogyan tudunk elhelyezni egy fába vert szögön további szögeket?
Hozzávalók

  •    egy darab fa, benne egy viszonylag nagy szöggel
  •     szögek

magyarázat

Lásuk  szögeink tömegközéppontját: 
Vizsgáljunk először egy szögpárt, határozzuk meg a szögek tömegközéppontját, majd rajzoljuk meg a fellépő erőket. Ha szögnek nem lenne feje és hegye, akkor a tömegközéppont a szög felére esne, a fejnél lévő plusz tömeg illetve a hegyből hiányzó tömeg a középpontot egy kicsit a szög feje felé tolja. Az ábrán a két szög tömegközéppontjait M-el és S-el jelöltük, e pontokban fellépő nehézségi erőt G-vel és G1-el. (azonos szögek esetén G=G1) A nehézségi erőket felbontottuk a szögekkel párhuzamos illetve arra merőleges összetevőkre.

ev1.png
 

Alapvetően két kérdésre kell megtalálnunk a választ:
1.    Miért nem csúsznak szét a szögek?
2.    Miért nem borulnak le a szögek?
Miért nem csúsznak szét a szögek?

A szögek feje ugyan beleakad a keresztbe helyezett felső szögbe, de csak meglehetősen kis mértékben. Ha jobban megvizsgáljuk az ábrát, láthatjuk, hogy a szögek a nehézségi erőnek köszönhetően, emelőként működnek a keresztbe helyezett alsó szög, mint forgástengely körül. A két szög együtt úgy viselkedik, mint egy harapófogó, ez a „harapás” ami nem engedi a szögeket szétcsúszni. A fellépő forgató nyomatékokat az alábbi ábra szemlélteti:


Az M pontban ható G erő merőleges összetevője (Fm) OM erőkaron „emeli” az O forgásponttól TO távolságra lévő felső kereszt szöget. A T pontban keletkező nyomatékot NY-el jelöltük. A nyomatékokat az alábbi összefüggés írja le:
Fm*OM=NY*TO
Mérésünk alapján TO=15 mm, OM=53 mm (M tömegközéppontot 2 mm-el toltuk a szög feje felé)
További mérési tapasztalatunk, hogy a két szög egymással 60 fokos szöget zár be, így G és Fm is 60 fokos szöget zár, amiből következik, hogy 2*Fm=G. (G és Fm egy egyenlő oldalú háromszög egyik fele) Mérési eredményeinket visszahelyettesítve a nyomatékokat leíró képletbe az alábbi összefüggést kapjuk:
NY=1,76*G
Tehát a T pontban fellépő NY „harapó”erő a szög teljes súlyának közel kétszerese.
A másik szögben is azonos erők hatnak, csak más irányokban, ezeket sárga színnel, illetve 1-es index-el jelöltük.

év2.png

Miért nem borulnak le a szögek?
A válasz itt is a forgatónyomaték és a tömegközéppont körül keresendő. Keressük meg az összes felakasztott szög tömegközéppontját, mintha a szögek egy testet alkotnának.
Azt elfogadtuk, hogy egy homogén rúd tömegközéppontja a rúd felezőpontjára esik (aki nem hiszi, próbálja ki). Határozzuk meg egy szögpár tömegközéppontját, azzal a feltételezéssel élve, hogy a két szög teljesen egyforma. Az egyes szögek tömegközéppontjait már korábban meghatároztuk, így most egy 2 pontból álló pontrendszer tömegközéppontját kell megkeresnünk, ami azonos tömegek esetén a két pontot összekötő szakasz felezőpontja. Ábránkon K-val jelöltük, az itt fellépő nehézségi erő azonos a két szög súlyának összegével.

ev3.png
 
A bevezetőben nem említettük, de egy test tömegközéppontja eshet a testen kívülre is, mint például a mi esetünkben is.
Minden elhelyezett szögpárunk (ha egyforma szögeket használtunk) esetén a tömegközéppont a fentiekkel azonos lesz, tehát a szögpárjaink tömegközéppontjai egy egyenes szakasz mentén elhelyezkedő, azonos tömegű pontokból álló pontrendszert alkotnak. Ha a szögpárokat egyenletesen helyeztük el a keresztszögön, akkor a pontrendszer tömegközéppontja a szakasz felezőpontjára esik (K). Ha a keresztszöget úgy helyezzük el a tartószögön, hogy az alátámasztási pont (A) pontosan a K tömegközéppont felett helyezkedik el, akkor nem lép fel forgatónyomaték, mely leborítaná a szögeinket, hisz az erőkar 0. Kis mértékű pontatlanságot a rendszer magától „javít”, mert az esetlegesen fellépő forgató nyomaték a K tömegközéppontot közelíti az A pont függőleges tengelyéhez.
Oldalnézeti kép a teljes rendszerről.

év4.png

Így lehet elkészíteni

 

Szólj hozzá!

Címkék: Statika Tömegközéppont

Thomson ágyú

2013.02.16. 18:25 Bakos Bánk Tamás

Elektromágneses indukció szemléltetése

Hozzávalók

  • Vasmagnak való tömör vasrúd
  • Tekercs vagy tekercsnek való drót
  • A vasmag átmérőjét enyhén meghaladó méretű zárt alumínium gyűrű

Az elkészített eszköz

éves kép.jpgA kísérlet leírása

Az alumínium gyűrűt a vasmagra húzzuk, majd váltakozó feszültség alá helyezzük a tekercset. Azt tapasztalhatjuk, hogy az alumínium gyűrű majdnem lerepül a vasmagról, majd egy lebegő pozícióban stabilizálódik, amíg a tekercset áram alatt tarjuk.

Videó

Magyarázat

A tekercsen átfolyó váltóáram hatására a tekercs és a vasmag körül egy váltakozó mágneses mező jön létre. Ettől még az alumínium gyűrű nem mozdulna el, hiszen az alumínium nem mágneses tulajdonságú. Mivel az alumínium gyűrű zárt hurok egy változó mágneses mezőben, ezért örvényáram keletkezik benne, ezért melegszik fel a gyűrű a kísérlet során. A gyűrű tekercsként viselkedik, így a benne folyó örvényáram hatására létrehozza a „saját” mágneses mezejét, mely – a Lenz törvény alapján – mindig ellentétes irányú az igazi tekercs által létrehozott mágneses mezővel. A két ellentétes irányú mágneses mező taszítja egymást, ez a taszítás okozza az alumínium gyűrű elmozdulását. Minél erősebb a tekercs által létrehozott mágnese mező, annál nagyobb a gyűrű elmozdulása.

Megjegyzések:

Ugyan a 220V-os áramütés szerencsés esetben nem azonnal halálos, azért óvatosan kezeljük az ezközt.

A jelenség elméleti hátterét a Faraday-Lenz törvény adja, lásd: Wiki hivatkozás

Szólj hozzá!

Címkék: elektromágnes indukció örvényáram

süti beállítások módosítása